Nem nagyon tetszenek nekem ezek az új lakók a földszinten. Két hete figyelem őket a függöny mögül, és azt hiszem semmi jóra sem lehet számítani velük kapcsolatban. Különös népség, többnyire halkan füttyögnek és egy furcsa nyelven fejhangon karattyolnak, magyarul valószínű még köszönni sem tudnának. A kinézetük sem valami bizalomgerjesztő, ilyen olívaszínű, már-már ormányra emlékeztető tokmányokat én még soha nem láttam. Órmótlan karjukkal hadonászva, görnyedten imbolyognak, furcsa vágású szemüket mereven a földre szegezik. És milyen ruhákban járnak! Ezek a turbánszerű fejfedők, illetve a puttonyaik tényleg abnormálisak. Szerintem szaguk is van, habár erről nem tudtam meggyőződni, mert eddig még nem kerültem egyikük közelébe sem. Honnan menekülhettek ezek ide?Az is holtbiztos, hogy nem dolgoznak. Ezt a nyugdíjas Teri néni is megerősítette a szomszédból, aki szintén egész nap szemmel tartja őket. Teri néni amúgy mindenről tud a házban, még telefonálás közben is az ablakban szokott állni. Azt mondja, ezek a gyanús alakok ott lent folyton ki-be járkálnak a lakásba, még az sem kizárt, hogy egy tolvajbanda, netán egy terroristacsoport fészkelte be magát, mert mindenféle műszereknek meg alkatrészeknek látszó tárgyakat cipelnek magukkal. Gondoltam, szólok a rendőrségnek, végül mégis úgy döntöttem, várok még egy darabig; meg aztán, hogy őszinte legyek, kissé tartok is tőlük. Az ilyenektől bármi kitelik, fegyver is lehet náluk. Pár napja véletlenül kiszúrtam amint egyikük a házmester dolgát végző macskáját megfenyegette egy pálcával, szegény pára még fél óra múltán is remegett a rémülettől. Különben a harmadikon az is elterjedt, hogy bombát készítenek. Dr. Stein tűzszerészként szolgált a seregben és ott látott a lentiekhez hasonló szerkezeteket.
Az szerintem a legnagyobb baj, hogy manapság megszűnt a rend, mindent elárasztanak ezek a semmirekellő, jöttment népek, csak élnek itt egymás hegyén-hátán a segélyen, ráadásul ha megjegyzést mer tenni rájuk az ember, ki tudja, tán még a nyakát is szegik. Ezek is lent, tuti, hogy valami rosszban sántikálnak. Tegnapelőtt este két izgatottnak látszó ormányos becipelt valami böhöm nagy hordóforma tárgyat, és alig fél óra múlva kiment a házban a villany. Hogy mást ne mondjak, pont a kedvenc sorozatomat adták. Ez rajtam kívül már másoknak is több volt a soknál, a nagydarab Tóth dühösen le is rontott a második emeletről, hogy rendet csináljon. Pedig általában nyugodt és jókedélyű, mint a legtöbb hentes. Most mégis feldühödött, mert az áramkimaradás miatt lemaradt a legizgalmasabb jelenetről. Mondanom sem kell, nagyon pórult járt szegény Tóth, mert a villany még órákig nem jött vissza, viszont azóta teljesen megkukult, a feleségéhez sem szól egy szót sem. Már orvost is hívtak hozzá, de az sem jutott vele semmire.
Valaki aztán csak feljelenthette ezt a kibírhatatlan népséget, mert ma délután, pont amikor leugrottam vásárolni a csarnokba, fekete ruhás alakok vették körül a házat és állítólag távozásra szólították fel a bűnbandát. A végén még könnygázgránátot is dobtak a lakásba és az ajtót is betörték, de addigra már senki sem volt odabent. Az egész csapat elszelelt, csak egy furcsa fémkockát hagytak maguk után. Először azt hitték, hogy bomba, de kiderült, a lakók gondolatait rögzítették rajta amióta beköltöztek a földszintre. Furcsa, de Teri néni szerint tizenöt percre ráfért az összes.
