- Jöjjön! – szólították fel az Elosztó felirattal ellátott ajtóval szemközt várakozó reklámszövegírót.
Meteornak fogalma sem volt miként került oda, azonban egy-egy görbe este után máskor is kihagyott már az emlékezete. Most ráadásul rendkívül furcsán érezte magát, mint aki az ötödik kávé után alig fér a bőrébe.
- Üljön le – folytatta a szakállas alak határozottan. – A bemutatkozással ne fáradjon, úgysem tudna újat mondani.
- Elárulná hol a fenében vagyok? – kérdezte a szövegíró idegesen. Cseppet sem volt ínyére a pökhendi stílus.
- Azzal egyelőre ne foglalkozzon, a helyzetén úgysem változtatna. Beszéljünk inkább arról, mostantól mi az új beosztása. Cégünknek újabb forgatókönyvírókra van szüksége, és úgy találtuk, magában a kellő fantázia párosul a kívánatos aprólékossággal. Az is előnyére szolgál, hogy eddig is kreatív munkát végzett, ha nem is olyan színvonalon mint képzeli. Emellett arról is megbizonyosodtunk, Ön meggyőződés nélküli cinikus ember, akinek semmit sem jelentenek az etikai szempontok.
- Na, és honnan szedi mindezt? – kérdezte Meteor, mint akit váratlanul hátbatámadtak. A kellemetlen, vibráló lebegésérzet is zavarta.
- Nézze, teljesen felesleges erőlködnie, maga is tudja, hogy igazam van. Gondoljon csak a Keresztes sör kampányára. Magáé volt az ötlet, ne is tagadja. A Szabadság szobor helyén felállított kereszt a ráfeszített söröshordóval, rajta az Üdvözítő felirattal. A megfigyelési osztályunk ráadásul olyan eszközökkel rendelkezik, amiről maga álmodni sem merne. Azt is tudjuk, titokban az orrát túrja. Ismerjük a szokásait, hogy hasonfekve alszik, és egy fényképet hord a volt feleségéről a tárcájában. A körmeit tíznaponta vágja, és ha besokallt a magánytól, aprótermetű, ázsiai takarítónőkről fantáziál. De továbbmegyek, a cselekedetei nagyrészéről előbb tudunk mint maga. Nyugodtan elhiheti nekem, egyetlen lehetősége maradt, azt teszi amit mondunk. Fél óra múlva forgatókönyvíróként kezd az alagsorban.
- De mit szólnak ehhez a munkahelyemen? Délután fontos megbeszélésem van – próbálkozott Meteor elbátortalanodva.
- Ott többé nem fogják keresni – morogta a szakállas vészjóslóan.
- Legalább hazaugorhatnék rendbeszedni magam?
- Azt hiszem, ideje megtudnia miért került ide. Uram, a szíve nem bírta tovább a kicsapongó életmódját, így néhány perce felmondta a szolgálatot. Ön halott, és mostantól az örökkévalóságig cégünket szolgálja. Ha jól dolgozik, néhány évezreden belül osztályvezető is lehet.
Meteor érezte, hogy elsápad, amennyiben egy lélek képes ilyesmire.
- Ez képtelenség! – nyögte. – Múló rosszullét az egész. Csak egy kis nyomást éreztem a szegycsontomon és megszédültem. Volt már ilyen máskor is. Amúgy miféle cégről hord itt össze hetet-havat? És mi van, ha megtagadom a munkát?
- Ez jó! Errefelé nem ismerjük a sztrájkot, és azt is elárulhatom, még sohasem volt ilyesmire példa. Nálunk már az is nagy szó, ha valakinek egyáltalán van munkája. Kreatív, irodai tevékenységről ne is beszéljünk. A legtöbben csak ülnek odalent nyakig a fortyogó szurokban. Éjjel sincs pihenő, mi itt nem fecséreljük alvásra az időt. Szóval, áll az alku? Mint mindig, a döntés a magáé – vigyorgott a szakállas.
- Hogy kerülhettem ide? – motyogta a volt reklámszövegíró lehorgasztott fejjel.
– Mégcsak nem is hittem, hogy létezhet ehhez hasonló.
- Hamarabb kellett volna elgondolkodnia. Hiszen könnyedén elkerülhette volna ezt a helyzetet. Csak a választás számít, hogy amúgy miben hisz, vagy mit hirdet, cseppet sem érdekes. Mi csak felkínáltuk a lehetőségeket, ám a választás mindig az Öné volt. Ha végiggondolja a döntései esetleges következményeit, valószínűleg most organikus gyümölcsnektárt szürcsölgetne a háromszázadikon, a Tökéletes harmónia teraszán. Mintha árnyalatnyi szomorúság vegyült volna a szikár férfi hangjába.
- De ne filozofálgassunk, egész napra be vagyok táblázva. A halál nem áll meg – tette hozzá rezignáltan.
- Ha itt kimegy – mutatott a hátsó ajtóra, - a recepción eligazítják. A munkája egyszerű lesz, néha akár szórakoztatónak is mondható. Kap egy listát, és forgatókönyvet ír az azon felsorolt személyeknek. Időnként ránézünk arra, amit csinál, de ha beválik, szabad kezet kap. A lényeg, hogy megfeleljen a kor elvárásainak, melyek ugyanúgy változnak, mint a divat. Tegnap igavonó parasztok szántották az uraság földjét, ma akciófilm az egész élet. Egy a fontos, állítsa választás elé a szereplőit, régiesen szólva, kísértse meg őket. Egy forgatókönyvíró gyakorlatilag mindent megtehet, a cég vezetésének mindössze egyetlen kikötése van, döntést nem hozhat az alanyai helyett. Legjobbak a világos, sokszor próbált csapdahelyzetek, melyekbe maga is olyan gyanútlanul belesétált: pénz-tisztesség, család-karrier, szenvedély-hűség. A tehetség a csomagoláshoz kell, de ezt maga kiválóan elsajátította korábbi szakmájában.
A szakállas férfi megdörzsölte a homloka feletti furcsa dudort, majd a bejárati ajtóra pillantott.
- Habár errefelé mindez viszonylagos, mégsincs több időm magára. Lassan ellepik a folyosót odakint. De várjon csak! Kap egy utolsó tanácsot. Ügyeljen a részletekre!    

Szerző: mcsaba  2010.08.08. 22:37 Szólj hozzá!

Címkék: novella abszurd

A bejegyzés trackback címe:

https://hatodiknap.blog.hu/api/trackback/id/tr762208341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Share
süti beállítások módosítása